Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Ez a fájl MS Word formátumú. Ha gépén nincs MS Office program telepítve, letöltheti az ingyenes OpenOffice csomagot is.

 
10.13 MB
2006-12-04 15:45:36
 
 

application/msword
Nyilvános Nyilvános
855
2561
Rövid leírás | Teljes leírás (222.71 KB)

Cím: Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből

Ez a dokumentum megtalálható a Halis István Városi Könyvtár honlapján is, három formában: jpg, html és doc:

http://www.halisnagykanizsa.bibl.hu/kincseslada/helytort/halis_istvan/index.htm

(Itt még a bal oldali menüben ki kell választanunk Halis művei közül a Színes Mozaik-ot, ezután választhatunk a három féle formátum közül)

Szerző: Halis István (1855-1927)
Szerz. közl.: írta Halis István
Kiadás: Nagy-Kanizsa : Wajdits József, 1893
ETO jelzet: 943.912.1Nagykanizsa
Tárgyszó: Nagykanizsa
Szakjelzet: 943.9
Cutter: H 22
Oldalszám: 140 p.



SZÍNES MOZAIK


Nagykanizsa történetéből




írta

Halis István












Nagykanizsa,
Ifj. Wajdits József könyvnyomdájából
1893.

A szöveg gondozásakor a helyesírás mai szabályait érvényesítettük. Megtartottuk a nevek régies írásmódját, de a cz-t itt is c-re cseréltük. A toldalékolás régies hangzást adó formáit is megőriztük, de itt is a mai írásformát alkalmaztuk.
Forrásaim:
1. Nagy-Kanizsa város levelestára.
2. Magánosok kezein levő okiratok.
3. Babochay József múlt századbeli történeti feljegyzései.
4. Életbenlevők visszaemlékezései.
5. Ezeken kívül adatokat felhasználtam kisebb mértékben a következő munkákból:
a) Wunderbahrer Adlers-Schwung oder fernere Geschichts-Fortsetzung Ortelii Redivivi.
b) Die neue eröffnete Ottomanische Pforte.
c) Zrínyi Miklós: előterjesztése I. Lipót császárhoz Kanizsa ostromáról.

d) Fejzi: „Gazavati Teriaki Haszan pasa der Kanizsa” - török kézirat. (Ismertette Vámbéri Ármin.)
e) Gyöngyösi István: Ajánló-Levél Charicliához.
f) Bátorfi Lajos: Adatok Zalamegye történetéhez.
g) Novak Mihály: Zalavármegye a szabadságharczban.
h) Pesti Hírlap 1848. évi folyama.
A képeket rajzolta Róth Miksa.


Nyári éjjel.
Éjfél körül jár az idő. A világmindenségben szikrázó kicsi lámpások gyanánt fénylenek a nagy égitestek. Olyan meleg augusztusi éjszaka, van, milyen valahol Szevilla táján szokott lenni. S mivel a kánikula forrósága a nappalhoz képest enyhült valamicskét, tehát az enyhébb levegőt sietnek felhasználni: „alusznak minden állatok.”
Fűvel benőtt csöndes udvaromban ketten vagyunk Róth Maximilánnal, ki a könyvecske képeit rajzolta.
Művész vér: cigány vér. Mire a nagy melegben jóleső lustálkodás közben eszmélkedem: akkorra társam átöltözött apródruhába, egy rozoga gitárt szorít szívéhez, (komédiás-trupptól szerzett rekvizitumok) — és énekelget hozzádűlve az udvaron vadontermett ecetfák egyikéhez.
Hallom, hogyan belepönget a húrba és férfias hangján, érzelgősen, mint valami lovagkorból megmaradott trubadúr, énekeli;



Állok ablakod alatt Holdvilágos éjjel, Lanyha szellők sut-
tognak
A fa levelével;
És a csend oly vég-telen.
Senki sincsen éb-ren ...
Csak itt lenn a
szerelem. És a hold az égen!


A gitározó piktor néha fölveszi szivarját és nagyokat füstöl. A szivartűz fényénél látjuk, hogy menekülnek a füsttől a szúnyogok százai, melyek vérünket szívják a sötétben.
Én pedig .hanyattfekszem a fűben. Nézegetem, hogy az ecetfák silány koronája miképpen föd el egy-egy darabot a csillagos menny-égből. Eközben elmélázok.
Isten a megmondhatója, hogyan, — egyszerre csak lelki szemeim előtt áll Várady Józsi; szinte hallom, hogyan énekli merengő alt-hangján:

Fölverem a sarkantyúmat,
Már én innen elmegyek;
Szőke leány, édes leány
A jó Isten áldjon meg!
...